2015. augusztus 4., kedd

Petrezselymes vajas galuska





Vannak dolgok, amik teljesen elvarázsolnak, és tudnom kell milyen is. Így vagyok egy jó könyvvel, egy jó étellel, vagy éppen mint most egy jó körettel.
Tegnap láttam egy igazán ízletesnek tűnő vajgaluskát, amit borzasztóan egyszerűen készített el a kis hölgy, tehát adva volt, hogy nekem is kell ilyet csinálnom.
Furcsa párosítás volt, ő sült hagymával kínálta, én sült tarját készítettem hozzá. 
Gyáva voltam, nem mertem rögtön csak a galuskát kínálni, pedig mikor meghallottam a szlogent, amit annak idején a mamámtól is sokszor hallottam, tudhattam volna, mennyire igaz. 
A mondat pedig így hangzott: - Vajjal minden sokkal jobb. -És valóban. Elég lett volna némi hagymaszirom, sütve, és hozzá egy kis parmezán amivel összeolvasztjuk, és még egy kicsi, hogy a tetejére is jusson. 

De az majd legközelebb.

Most viszont az oly egyszerű petrezselymes vajas galuska receptjét hoztam, használjátok bátran, akár önálló ételként is. Finoman ráolvasztva a sajtot, nem fontos hogy parmezán legyen, bármilyen karakteres, érett sajt megteszi. 

Hozzávalók:

30 dkg sima liszt
1 nagy csokor petrezselyemzöld
2 egész tojás
2 + 2 dkg vaj
víz

A petrezselyemzöldet egy késes aprítóba tesszük, hozzáadunk 1,5 dl vizet, sót, és pulzálva apróra vágjuk. Ezután a két tojást, és a vajat is belekeverjük.
A lisztet egy tálba öntjük, és a petrezselymes folyadékkal galuska keménységű tésztát kavarunk. Ha szükséges adhatunk még hozzá vizet.

Forrásban lévő sós vízbe szaggatjuk, és kb 2 percig főzzük. A galuskát szűrőbe öntjük, hideg vízzel leöblítjük, majd a másik 2 dkg vajjal összekeverjük. 

Én most sült tarját adtam hozzá, ami kicsit furcsán hangzik, de a pecsenyeléből készített mézes-mustáros mártás remekül harmonikussá tette a fogást. Sőt a savasságot fokoztam, egy kis frissen készült uborkasalátával.



Mindenképpen érdemes volt elkészíteni. Legközelebb az eredeti receptet mutatom meg, bizonyára megnyeri a ti tetszéseteket is.





Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...